A durva, erőszakos bűncselekmények számának növekedése valószínűleg nem politikai vagy társadalmi okokkal magyarázható, mert a kétségkívül hiszterizált közélet nincs, vagy alig lehet hatással a bűnözőkre - állítja Finszter Géza kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője. Szerinte a bűnelkövetők nem hagyják ...

...  hogy a pártok befolyásolják a viselkedésüket; ők egészen más alapon "dolgoznak". Kutatók szerint a bűnözés racionális szükségletkielégítő magatartás, tehát a célpontot és az eszközöket mindig a várható haszonra és a kockázatokra figyelemmel választják ki. Ezért Finszter óvakodik attól, hogy bármilyen összefüggést keressen az erőszakot sugalló politikusi megnyilatkozások, a durva hangnem eluralkodása, illetve a bűnelkövetők által alkalmazott módszerek változása között. A kriminológiában ismert fogalom a célpontelmélet, amelynek lényege, hogy az elkövetők miként határozzák meg a bűncselekmény tárgyát - magyarázza a kutató. A döntést elsősorban "költség-haszon elemzés" alapján hozzák meg, így adott időszakban több bűnöző is hasonló következtetésekre juthat. Hosszabb idősorok elemzése alapján kiderül, hogy nálunk is vannak jellemző célpontok. Ilyen volt a nyolcvanas években a lakás, és a betörések szaporodását egyértelműen a háztartások felszerelésében is megmutatkozó viszonylagos jólét magyarázta. Miután egyre nehezebbé vált eladni egy lopott videomagnót, ráadásul kevesebbet fizettek érte, a bűnözők profilt váltottak.

A kilencvenes évek "divatja" a gépkocsi lett, ám az autókat vagyonvédelmi eszközök sorával szerelték fel, és bevezették a lopott járművek kiszűrésére alkalmas eredetiségvizsgálatot is, és azóta a kocsi csak keveseket vonz. Később szignifikánsan nőtt a pénzintézetek elleni támadások száma, amit megint csak a bűnözők racionális viselkedése magyaráz: az ilyen "balhé" nagyobb kockázatot jelent, ugyanakkor igen jelentős, azonnal felhasználható bevételt hoz. Most pedig mintha inkább a pénz- és értékszállítás lenne az új célpont, s Finszter szerint ennek az lehet az oka, hogy bármilyen jól felszerelt és biztonságos autóról legyen szó, az érték az utakon a legvédtelenebb. Maga mindazonáltal furcsállja, hogy a korábbi időszakhoz képest viszonylag sokan próbálkoznak ezzel, mert a támadások jó része eredménytelen, a tettesek többsége pedig rendőrkézre kerül. Úgy tűnik - fogalmaz a kutató -, hogy az elkövetők rosszul mérik fel az ilyen bűncselekmények nehézségeit és kockázatát. Az elkövetési módszerek durvulása kapcsán Finszter leszögezte: nincs abban semmi meglepő, hogy a célpont a bűncselekmény megvalósításának módját is befolyásolja. Egy lakásbetöréshez elég volt az álkulcs vagy a feszítővas, autót pedig sokan egy csavarhúzóval is kinyitottak. Bankot vagy páncélozott autót viszont nem lehet ilyen kezdetleges eszközökkel kirabolni, hanem célszerű géppisztolyt szerezni.

(Forrás: www.securifocus.com)