... többsége éveken át fiktív megbízási szerződések alapján kapta a fizetése mintegy 60-70 százalékát. A feljelentő, a cég egy volt dolgozója azt állítja, hogy az embereket többnyire minimálbérre jelentették csak be.

A nettó minimálbér és a tényleges nettó bér közötti különbözetet pedig fiktív megbízási szerződésekre fizette ki a televízió vezetősége, dolgozónként 50 és 150 ezer forint összegeket havonta. A fiktív megbízási szerződésekből egyetlen ember sem kapott, pedig többször kérték.

Az így kifizetett pénzek illetve munkavállalók után a Budapest Televízió Zrt. semmilyen közterhet nem fizetett. Ezzel a „módszerrel” évente 25-30 millió forintot fizethettek ki a dolgozóknak (feketén), ezt a pénzt a zrt. könyvelésében nem szerepeltette. Ez a „játék” legalább három évig működött a Bp TV-nél, tehát a csalás értéke összességében megközelíti, vagy meg is haladja a 100 millió forintot.

A nyomozás csalás gyanúja miatt indult a VIII. kerületi kapitányságon augusztus közepén, ahonnan néhány nap múlva a Budapesti Rendőr-főkapitányság egyik gazdaságvédelmi osztályára került az ügy. Amikor itt észlelték, hogy a feljelentés tárgya munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás gyanúja lehet, az eljárást átadták a VPOP Közép-magyarországi Regionális Nyomozó Hivatalának, mivel ilyen ügyben a vám- és pénzügyőrségnek van hatásköre eljárni.

 

 

Forrás: www.168.ora.hu