Összességében nincs olyan szektor, amelyiknek sikerült volna kivonnia magát a válság hatása alól, a legnagyobb vesztese a gépjárműipar, ahol a megkérdezettek 60 százaléka forgalomcsökkenésről számolt be. Magyarországon az erőteljes csökkenés után 2010-ben ilyen mértékű visszaesés nem várható de a növekedés mértékét még mindig alacsonynak ítéli a hitelbiztosító és elsősorban csak az export piacokon várható fellendülés. Bár 2010-ben a lassabb növekedés nyomán a legtöbb ágazatban kiszámíthatóbb környezettel szembesülnek ugyanakkor a fizetési kockázatok vonatkozásában nem reménykedhetünk.

A felmérésből az is kiderült, hogy a vállalatok több mint tíz százaléka nehezen jutott banki hitelhez és finanszírozási nehézségekkel küzdött. A cégek likviditásának nagymértékű romlása pedig  megkeserítette a hitelbiztosítók életét is, hiszen megnehezítette sőt bizonyos esetekben lehetetlenné tette a cégek biztosítási fedezet alá vonását.

Tény, hogy a gazdasági környezet egyik következményeként felértékelődött a kockázatos vevők folyamatos figyelemmel való kísérése és a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektetnek az adós cégek pénzügyi helyzetének rendszeres minősítésére de a tudatos kockázatkezelés még mindig nem annyira része a magyar vállalati kultúrának, mint Nyugat-Európában hiszen a megkérdezettek 20 százaléka állítja, hogy nem fordít semmilyen energiát arra, hogy kiszűrje kockázatos partnereiket pedig az elmúlt félévben tovább romlott a magyar cégek megítélése a régióban, immár minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek.

Dercze úgy véli, hogy nemcsak a külső követeléskezelő cégek igénybevételénél kellene fejlődni, hanem a belső kockázat- és követeléskezelői gyakorlatban, azaz szabályozni, hogy az adott cégen belül ki, mikor, mit tesz a vevőkockázatok vonatkozásában, és az így kialakított folyamatot be is tartani.

(Forrás: www.hvg.hu)